HIPERTÓNIA – A CSENDES GYILKOS

A hipertónia olyan állapotot jelent, amikor a vérnyomás tartósan megemelkedett 140/90 higanymilliméter felett, vagyis olyan érték, amelynél jelentősen megnő a nem kívánt kardiovaszkuláris események kockázata. A 120/80 és 140/90 Hgmm közötti értékek prehipertóniát jeleznek, ilyenkor az életmód- és szokásaink megváltoztatásával kell kezelni.

A magas vérnyomást általában elsődleges és másodlagos hipertóniára osztják. 

Az elsődleges (esszenciális) hipertónia az összes magas vérnyomás körülbelül 90%-át teszi ki, és oka nem teljesen ismert, bár tudjuk, hogy számos tényező közrejátszik : genetikai hajlam, nátrium felhalmozódása a vesén keresztül, alacsony születési súly, vérerek megvastagodása falak és endothel diszfunkció, a szimpatikus idegrendszer fokozott aktivitása, inzulinrezisztencia és mások. A magas vérnyomást minden bizonnyal elősegíti az elhízás, a nem elegendő fizikai aktivitás, a túlzott alkoholfogyasztás, a dohányzás, az emelkedett koleszterinszint, az alvás közbeni horkolás és néhány más körülmény.

A másodlagos magas vérnyomás egyértelműen meghatározott betegségek vagy állapotok következtében alakul ki, nevezetesen: a vese vagy veseartériák különböző betegségei, a mellékvese betegségei, az agyalapi mirigy betegségei, az orális fogamzásgátlók és egyes gyógyszerek,

a pajzsmirigybetegségek hormonális rendellenességei, az aorta veleszületett szűkülete , magas vérnyomás terhesség alatt és néhány egyéb állapot. 

A magas vérnyomás a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának önálló és legfontosabb kockázati tényezője.

A magas vérnyomás a lakosság jelentős százalékában fordul elő, sokkal gyakoribb az ötven éves kor után, amikor a lakosság mintegy 40%-ánál jelentkezik, hatvan éves kor után pedig 50% felett.

Fiataloknál nem ritka, főleg genetikai hajlam esetén.

A magas vérnyomás hosszú ideig semmilyen tünetet nem produkál, és ha nem kezelik, a következmények végzetesek, ezért joggal nevezzük csendes gyilkosnak. Körülbelül 15-20 év kell ahhoz, hogy megjelenjenek a betegség vagy a szövődmények első jelei, amikor már túl késő lehet. 

A kezeletlen hipertóniások körülbelül 50%-a szívrohamban vagy szívgyengülésben, 33%-a szélütésben, 10-15%-a pedig veseelégtelenségben hal meg.

A bemutatott adatok alapján nagyon fontos a magas vérnyomás időben történő felismerése és megfelelő kezelése.

A magas vérnyomás enyhébb formáit életmód és szokások megváltoztatásával (dohányzás abbahagyása, testsúlycsökkentés, fizikai aktivitás növelése és étrend megváltoztatása) kezelik, míg a súlyosabb formákban a fenti intézkedések mellett gyógyszeres kezelés is szükséges. A másodlagos magas vérnyomás kezelése magában foglalja az alapbetegség kezelését. 

A vérnyomás normalizálásával az említett szövődmények kialakulásának kockázata is csökken, így a cukorbetegeknél valamivel agresszívabban történik a kezelés, míg időseknél bizonyos óvatosság szükséges, tekintettel arra, hogy a túlzott vérnyomáscsökkentés kontraproduktív lehet.

A magas vérnyomás kezelésére ma már nagyszámú gyógyszer létezik, a megközelítés egyéni, és a beteg vizsgálata után az orvos dönt róla.

A vérnyomás ellenőrzés történhet ambulánsan vagy otthon, ahol az orvos dönt a gyógyszeradag módosításáról, esetleg gyógyszer pótlásáról, új bevezetéséről.

Szövődmények fennállása vagy gyanúja esetén egyéb vizsgálatok elvégzése szükséges, hogy betekintést nyerjünk az erek, a szív és a veseműködés állapotába. Ezek viszonylag egyszerű eljárások (laboratóriumi vizsgálatok, nyaki erek Doppler-szonográfiája, echokardiográfia), amelyek segíthetnek megelőzni a magas vérnyomás és egyéb szív- és érrendszeri betegségek kialakulását veszélyeztető tényezők következtében fellépő katasztrofális következményeket.

Szerző: Dr. Dimitrije Dončenko, kardiológus