A rosacea krónikus bőrbetegség, amely a túlnyomórészt a nőknél jelentkezik 30 éves kor után, de előfordul a férfi populációban is. Az rosacea kialakulása a kapilárisok túlérzékenységével magyarázható. Jellemzője az arcpír, néha pattanások jelenlétével. A kezdet nem meghatározott és eleinte átmeneti bőrpirosodásban nyilvánul meg, leginkább az arcon, amely néhányszor megismétlődve állandósul. Hosszútávon a felületi diszkrét kapilláris hálózat tartós tágulása okozta bőrpír lehet a rosacea egyetlen tünete. A további stádiumokban gyulladásos elváltozások jelenhetnek meg gennyes pattanások formájában.
A rosacea pontos mechanizmusa nem definiált, de kiemelhetők a fő kiváltóokai:
- Napfény
- Alkoholos italok
- Füszeres ételek
- Fizikai megterhelés
- Demodex folliculorum
Elkülönítő diagnózis: lupus, kontakt dermatitis, etc.
Terápia
Helyi kezelés: metronidazol, ivermectin, azalaikus sav, retinoidok, lézer/IPL
Sisztémás terápia: metronidazol, minociklin, doxiciklin
Kiegészítő terápia: hidratáló krémek a bőrpír megelőzésére, neutrális alapozók érzékeny pirosodásra hajlamos bőrre, magasfokú fényvédőkészítmények.
A kezelés sikeressége több tényezőtől függ:
- a betegség stádiumától
- az egyéni reakciótól az előírt gyógyszerekre/készítményekre
- a páciens általános pszichofizikai állapotától.
A pontos diagnózis a klinikai kép és a kiegészítő analízisek alapján állapítható meg. A rosacea kezelése hosszadalmas és a betegség lefolyását dermatológus kíséri. Társult belgyógyászati megbetegedés esetén a diagnosztika és kezelés folyamatába más szakorvosok i bekapcsolódnak.
Szerző: Dr Laura Lasinger, Bőrgyógyász szakorvos