ROSACEA

A rosacea krónikus bőrbetegség, amely a túlnyomórészt a nőknél jelentkezik 30 éves kor után, de előfordul a férfi populációban is. Az rosacea kialakulása a kapilárisok túlérzékenységével magyarázható. Jellemzője az arcpír, néha pattanások jelenlétével. A kezdet nem meghatározott és eleinte átmeneti bőrpirosodásban nyilvánul meg, leginkább az arcon, amely néhányszor megismétlődve állandósul. Hosszútávon a felületi diszkrét kapilláris hálózat tartós tágulása okozta bőrpír lehet a rosacea egyetlen tünete. A további stádiumokban gyulladásos elváltozások jelenhetnek meg gennyes pattanások formájában.

A rosacea pontos mechanizmusa nem definiált, de kiemelhetők a fő kiváltóokai:

• Napfény
• Alkoholos italok
• Füszeres ételek
• Fizikai megterhelés
• Demodex folliculorum

Elkülönítő diagnózis: lupus, kontakt dermatitis, etc.

Terápia

Helyi kezelés: metronidazol, ivermectin, azalaikus sav, retinoidok, lézer/IPL

Sisztémás terápia: metronidazol, minociklin, doxiciklin

Kiegészítő terápia: hidratáló krémek a bőrpír megelőzésére, neutrális alapozók érzékeny pirosodásra hajlamos bőrre, magasfokú fényvédőkészítmények.

A kezelés sikeressége több tényezőtől függ:

• a betegség stádiumától
• az egyéni reakciótól az előírt gyógyszerekre/készítményekre
• a páciens általános pszichofizikai állapotától.

A pontos diagnózis a klinikai kép és a kiegészítő analízisek alapján állapítható meg. A rosacea kezelése hosszadalmas és a betegség lefolyását dermatológus kíséri. Társult belgyógyászati megbetegedés esetén a diagnosztika és kezelés folyamatába más szakorvosok i bekapcsolódnak.

Szerző: Dr Laura Lasinger, Bőrgyógyász szakorvos