Az elnevezés a görög mitológiájából ered, Narcissustól, aki beleszeretett saját képébe a tóvíz tükrében. Mi a lényege a rendellenességnek? A önmaga fontosságának túlértékelt élménye, a grandiózus de törékeny én (annak szükségessége, hogy mások csodálják őket), különlegesnek tekintik önmagukat, és elvárják a környezetük is így viszonyuljon feléjük.
Gyakran az a benyomást keltik hogy valóban sikeresek, megjelenésre vonzóak, bájosak, de belső világuk kóros. Alapvetően alacsony az önbecsülésük, amit azzal kompenzálnak hogy folyton kihangsúlyozzák önmagukat. A mások iránti empátia hiánya jellemzi őket, nem tudnak szeretni és felületes kapcsolatokat létesítenek.
Hangsúlyozott a siker- és hatalomvágyuk, az ideális szerelemről fantaziálanak de valójában gyakran nem tudják elérni ambícióikat. Folyamatosan keresik a figyelmet és az elismerést, hogy az elit társadalomban és a megfelelő emberekkel lássák őket. A kritikára túl érzékenyen reagálnak haraggal vagy közömbösen, mert lényegében nagyon törékenyek, önbecsülés és önmegvalósulás hiányával küzdenek.
Az interperszonális kapcsolatokban manipulatívak, arrogánsak, függőek, másokat a saját céljaik elérésére használják ki.
A szexualitásuk a fizikai kontaktusra redukálódik. A másokkal való kapcsolatban az untatottság érzése van jelen. Gyakran hajlamosak a depresszióra, a hipochondriára és a pánikrohamokra. Túlnyomórészt instabil hangulatban vannak. A kezelés túlnyomórészt pszichoterápiával jár. A farmakoterápiát dekompenzáció esetén alkalmazzák.
Szerző : Dr Takács Tamás, pszichiáter szakorvos